Villányi Borvidék

A Villányi Borvidék mintegy 2000 hektáros területén a kedvező mikroklímának, a sok napsütésnek és a jó talajadottságoknak köszönhetően évezredes hagyományai vannak a szőlő és bortermelésnek, de a hegység déli, meleg fekvésű lejtőin kiváló zamatú gyümölcsfajták is teremnek. A Villány-Siklós borvidék Magyarország legdélebbi fekvésű, legmelegebb, legnaposabb és egyben egyik leghíresebb borvidéke. Talaja a Villányi hegység mészkövére rakódott vörös agyaggal és barna erdőtalajjal keveredő lösz. A Villány-Siklósi borvidék esetében két nagy településhez kötődő eltérő arculatú termesztésről beszélünk. Villány tüzes vörösborairól és modern technológiájáról híres, míg Siklós környékén inkább a fehérborok dominálnak.

A Villányi Borvidékhez tartozó települések: Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya, Villány, Villánykövesd, Vokány.

A Siklósi Borvidékhez tartozó települések: Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kistótfalu, Márfa, Nagytótfalu, Siklós, Szava, Túrony.

A Villányi Borvidék települései a vidéki szolgáltatások színes palettáját kínálják az ide látogató borszerető vendégeknek / a falusi turizmus kedvelőinek. Így többek között

- minőségi szállást (a vendégházaktól / panzióktól a luxus hotelekig),
- kulináris élményeket (tüzes villányi vörös és zamatos siklósi fehér borokat,  hagyományos magyaros és sváb, valamint a modern konyha ötvözetét),
- színvonalas kulturális és gasztronómiai programokat (koncertek,  borkóstolók, borvacsorák),
- sport lehetőségeket (lovaglás, kirándulás, nordic walking, kerékpártúrák),
- pihentető wellness élményeket (Thermal Spa Siklós, Harkányi Gyógy és Wellness Fürdő),
- csodás természeti környezetet, mint amilyen a Szársomlyó védett élő világa, a zöldellő szőlőültetvények és a közeli Duna-Dráva Nemzeti Park.

A borvidék története

Az első szőlőtőkéket még a rómaiak ültették a vidéken, a helyi lakosság pedig átvette tőlük a szőlészet, borászat mesterségét. A vörösborok iránti elköteleződés alapvetően az idetelepülő rácoknak köszönhető, akik a törökök elől menekülve települtek le a környéken, és magukkal hozták a Kadarkát.

A 18. században svábok települtek a vidék falvaiba és meghonosították a Kékoportót, mely máig az egyik legkedveltebb és legelterjedtebb szőlőfajta a villányi borvidéken. A pincék és pince utak kialakításában jelentős szerepet játszottak és megalapozták a bortermelés magas színvonalú kultúráját. Így vált a térség gazdasági életének a 18. század óta egyik legfontosabb ágazatává a szőlőművelés.

A 19. században magyar telepesekkel bővült Villány lakossága. A villányi borvidék borai ez idő tájt már a tengerentúlra is eljutottak. E század végén a pusztító filoxéravész a villányi borvidéket sem kímélte, elmúltával a Teleki Zsigmond szőlőnemesítő által nemesített és más ellenálló szőlőfajták segítségével megkezdődött a borvidék újratelepítése. Hamarosan megérkezett Magyarország jelenleg legelterjedtebb szőlőfajtája, a Kékfrankos, majd meghonosodtak a francia szőlőfajták is: a Cabernet, a Merlot és a Pinot Noir.

1914-re a bortermelés újra elérte a filoxéra járvány előtti szintet, de a borászat fejlődését az I., majd a II. világháború erősen visszavetette. A II. világháborút követően, a német lakosság nagy részének kitelepítésével a szőlőműveléshez értők jelentős része elhagyta a borvidéket, a helyükre érkezett felvidéki magyaroknak el kellett sajátítaniuk a bortermelés fortélyait.

A szocializmus alatt főleg nagyüzemi termelés folyt itt, borgazdasági kombinátok keletkeztek, a szőlőföldek kétharmadát nagyüzemi műveléshez alakították ki. A rendszerváltozás utáni privatizáció folytán a villányi gazdák erőteljes fejlesztésekbe kezdtek, a nagyüzemiek mellett korszerű magánborászatok épültek ki.

A villányi borrégió ma Magyarország egyik legfejlettebb borvidéke. Sikerét egyesek a nagyüzemi termelés alatt összeszokott kiváló szakembereknek, mások az idetelepült svábok kitartásának tulajdonítják. A múlt század közepétől borászati szakemberek képzésével is foglalkoznak a borvidéken.

1994-ben itt alakult meg hazánk első borútja, a 30 km hosszú Villány-Siklós Borút. Hét helyi önkormányzat, civil szervezetek, magánszemélyek és vállalkozók alapították (összesen 18-an). Később további települések önkormányzatai és vállalkozói kapcsolódtak a programhoz. Ma a teljes borvidék termőterületével rendelkező településhálózatról beszélünk (17 település). A borút pozitív hatása a helyi gazdaság fejlődésére, munkahelyek számának növekedésére, a 25.000 lakosú térség fenntartható fejlődésére az elmúlt tizenöt év eredményei alapján kimutathatóak.